Mi történik akkor, ha nem ismerik el a közös költség befizetését?
Miből indult ki a jogvita?
Egy társasház közgyűlése célbefizetést rendelt el a közös épület műszaki állapotának javítására. A lakók tulajdoni hányaduk arányában teljesítették a befizetéseket, melyekkel a társasház a közös épületrészek javítását finanszírozta. Az egyik tulajdonos azonban később vitatta, hogy a befizetéseivel megfelelően számoltak-e el, és jogalap nélküli gazdagodás címén keresetet indított a társasház ellen.
A társasházi közös költség kiszámítása, elszámolása nem lehet önkényes!
Az érintett tulajdonos két lakással rendelkezett a társasházban, de egyik lakását időközben elajándékozta. Korábban lakóként jelentős összegeket fizetett be előre. Miután a lakás tulajdonjoga megszűnt, a tulajdonos kérte a társasházat, hogy számoljon el a korábbi befizetéseivel közös költségként. A társasház azonban nem tett eleget a kérésnek, arra hivatkozva, hogy a befizetést – a társasházi felújítási alap részeként – már az épület javítására fordították, így nem gazdagodtak jogalap nélkül.
A bírósági ítéletek
Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, kimondva, hogy a társasház nem gazdagodott jogalap nélkül. A közös költség előrefizetése idején a felek között szerződéses jogviszony állt fenn, amely utóbb, a tulajdonjog megszűnése esetére sem teheti jogcím nélkülivé a szerződéses alapon teljesített befizetéseket. Az előrefizetéseket a közös költség részének tekintették, és a társasház ezeket az összegeket az épület állapotának javítására fordította. Az ítélet szerint a társasház korlátozott jogképessége miatt nem szerezhetett tulajdont a befizetésekből, így gazdagodása kizárt.
A másodfokú bíróság azonban másként döntött: kötelezte a társasházat a túlfizetés visszafizetésére. Indoklásuk szerint a befizetések egy része jogalap nélkülivé vált, amikor az érintett tulajdonos tulajdonjoga megszűnt. A bíróság arra is hivatkozott, hogy a társasház a közgyűlési határozat szerint bizonyos feltételekkel köteles lenne a többletfizetést visszatéríteni.
A Kúria ítélete
A legfelsőbb bíróság helybenhagyta a másodfokú döntést, megállapítva, hogy a társasház nem tarthatja meg a jogalap nélkül kifizetett összeget, még akkor sem, ha azt az épület karbantartására fordították. Az ítélet hangsúlyozta, hogy az előrefizetés nem válhat automatikusan közös költséggé, ha a tulajdonosi jogviszony megszűnik, és ilyenkor elszámolásra van szükség.
Mit szűrhetünk le az ügyből?
A Társasházi Törvény közös költség kapcsán egyértelműen rendelkezik, mégis, ha elszámolásról van szó, adódhatnak bonyolult jogi kérdések.
A társasházak számára elengedhetetlen, hogy a lakók befizetéseit megfelelően kezeljék, és hogy a jogi előírásokat betartsák az ilyen típusú pénzügyi tranzakciók során.
Az eset arra is felhívja a figyelmet, hogy egy tulajdonos jogviszonya megszűnésekor fontos az elszámolás, különben jogalap nélküli gazdagodás állhat fenn. A bírósági döntések segítenek tisztázni a közös költségek visszatérítésére vonatkozó jogi kereteket, és biztosítják, hogy minden tulajdonos tisztességes bánásmódban részesüljön.
Társasházi közös költség túlfizetése – Konklúzió
A társasházi közös költségek kezelése komplex jogi helyzeteket eredményezhet, különösen, ha a tulajdonosi jogviszonyok változnak. A jogi eset rávilágít arra, hogy a társasházi közös költségek kezelése nem csupán pénzügyi kérdés, hanem komoly jogi felelősséget is jelent a közgyűlés és a közös képviselő számára. A végső ítélet is hangsúlyozza, hogy az elszámolás szükségessége nem elhanyagolható, és minden tulajdonosnak joga van az átlátható és korrekt pénzügyi elszámolásra.