A halasztás miatt érvénytelen a közgyűlési határozat?
Nem mindennapi patthelyzet alakult ki…
Mi történt?
A társasházi közgyűlés két, elsőre hétköznapinak tűnő napirendi pontot tárgyalt: az SzMSz módosítását és a locsolási célú vízhasználat szabályozását. A vita azonban nem várt fordulatot vett. Úgy döntöttek, hogy a víz- és csatornadíj elszámolásának módosításáról egy háromfős bizottság előzetes adatgyűjtése után, a következő közgyűlésen vagy legkésőbb az éves rendes közgyűlésen határoz majd.
Egy tulajdonos (felperes) azonban nem értett egyet ezzel a döntéssel, és bírósághoz fordult, mert szerinte érvénytelen a közgyűlési határozat, mivel az előzetes adatgyűjtésre létrehozott bizottság felállításáról a meghívóban nem volt szó.
Az ügy háttere
Minden társasházi közgyűlés egyik legfontosabb alapelve, hogy a meghirdetett napirendi pontokhoz kell tartaniuk magukat. A tulajdonostársaknak a meghívóból kell tájékozódniuk arról, milyen kérdésekben fognak dönteni, és fel kell készülniük a szavazásra. Ha egy közgyűlés olyan kérdésről dönt, amely nem szerepelt előzetesen a napirendben, az jogi szempontból támadhatóvá válhat. A kérdés az volt, hogy a határozathozatal elhalasztása sérti-e ezt az alapelvet.
Bírósági döntések – Mit mond a társasházi törvény?
Elsőfokú ítélet – A meghívó nem csak formalitás
Az elsőfokú bíróság a felperes javára döntött, és kimondta: a közgyűlési határozat érvénytelen. Az indoklás szerint a meghívóban nem szerepelt a háromfős bizottság létrehozása, márpedig a társasházi törvény szerint a napirendben nem szereplő ügyekben nem lehet érvényes határozatot hozni.
Másodfokú ítélet – A halasztás is lehet döntés
A másodfokú bíróság azonban megváltoztatta az ítéletet, és elutasította a keresetet. A jogerős ítélet szerint a társasházi közgyűlés nem sértett törvényt, mert valójában nem új kérdésről döntött, hanem arról, hogy a határozathozatal további előkészítést igényel. Vagyis nem tért el a meghívóban szereplő napirendtől, hanem időt adott a megfelelő döntés meghozatalára.
A Kúria állásfoglalása – Amennyiben indokolt, lehet halasztani
A Kúria kimondta, hogy a társasházi törvény nem kötelezi a közgyűlést arra, hogy minden napirendi pontról azonnal döntsön. Ha egy kérdés további előkészítést igényel, a közgyűlés határozhat a halasztásról. A másodfokú döntés tehát helytálló volt: a halasztás nem minősül a napirenden való túlterjeszkedésnek, és nem sérti a társasházi törvényt.
Konklúzió – Tekintettel kell lenni a társasházi közgyűlés meghívó tartalmára
A társasházi közgyűlés elnapolhatja egy napirendi pont érdemi döntését, ha az a megfelelő előkészítés érdekében történik. Fontos azonban, hogy a halasztás ne járjon olyan változtatásokkal, amelyek nem szerepeltek a meghívóban, mert ez támadhatóvá teheti a határozatot. Egy jól előkészített közgyűlés mindig kevesebb jogi bonyodalmat eredményez!