Van szabály arra vonatkozóan, hogy hány kutyát lehet tartani?
Kutyaszorítóban a közgyűlés – A társasházi állattartás korlátai.
Kutyatartás társasházban: a nyolc spániel sok(k)?!
Egy társasház lakója és lánya nyolc spánielt tartott lakásában, de a közgyűlés határozata szerint ennél jóval kevesebb állatot engedélyezett az SzMSz és a házirend. A lakó és lánya nem értett egyet a szabályozással, és bíróságra vitte az ügyet, mondván, hogy a társasház nem korlátozhatja, hány négylábú kedvencet tarthat az otthonában.
Az ügy végül egészen a Kúriáig jutott, amely kimondta, hogy a társasház bizonyos feltételek mellett valóban szabályozhatja az állattartást.
Hány kutyát lehet tartani? – Válasz a házirendben
A társasház közgyűlése elfogadta az SzMSz-t és a házirendet, amely világosan meghatározta, hogy egy lakásban legfeljebb egy kutya és egy macska, vagy két macska, vagy két közepes testű kutya tartható. Az érintett lakók (a felperesek) viszont nyolc spánielt neveltek, ami miatt a társasház közössége panaszkodott. A közgyűlés határozatot hozott az állattartás szabályozásáról, azonban a felperesek ezt jogsértőnek tartották.
A közgyűlési határozat érvényességével kapcsolatban is felmerültek problémák:
- A jegyzőkönyvben nem szerepelt a jelenlévő tulajdonosok tulajdoni aránya.
- A levezető elnök utólag írta alá a dokumentumot.
Mindezekre hivatkozva a felperesek keresetet nyújtottak be, kérve a közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítását.
Kutyatartás társasházban – Hogyan döntött az ügyben a bíróság?
Elsőfokú ítélet – jogos a korlátozás
A bíróság az egyik felperes (a II. rendű felperes) keresetét már az elején elutasította arra hivatkozva, hogy nincs perbeli legitimációja. Az ingatlan tulajdonosa (az I. rendű felperes) ügyében azonban érdemi döntés született: a bíróság kimondta, hogy a társasház jogszerűen korlátozhatja az állattartást, ha az nem ütközik jogszabályba és a tulajdonosok érdekeit védi.
Másodfokú ítélet – a spánielek mégis maradhatnak
A másodfokú ítélet már árnyaltabb volt a kutyatartás társasházban kérdéskörben: a bíróság megállapította, hogy a lakóközösség nem korlátozhatja az állattartást olyan mértékben, hogy az a tulajdonosok alapvető jogait sértse. Így az állattartásra vonatkozó házirendi szabályozás érvénytelennek minősült. Az ítélet kimondta, hogy a társasház hatáskörét túllépte, amikor az állattartást ennyire szigorúan megszabta.
Kutyatartás szabályai társasházban – A Kúria döntése
A legfelsőbb bíróság, a Kúria, végül visszafordította a másodfokú döntést, és kimondta, hogy a társasházak igenis szabályozhatják az állattartást, ha az nem sért alapvető jogokat és a közösség érdekét szolgálja.
A kutyatartás társasházban gyakran szabályokhoz kötött! A házirend nem írhat elő teljes tiltást, de meghatározhatja az állatok számát és méretét, ha az:
- összhangban van a társasház működésével,
- nem jelent aránytalan terhet a lakóközösség többi tagjára,
- a többségi tulajdonosok jogszerű döntésén alapul.
A Kúria ezért hatályon kívül helyezte a másodfokú ítéletet, és helybenhagyta az elsőfokú bíróság döntését: a társasház határozata érvényes maradt, így a felpereseknek alkalmazkodniuk kellett a szabályozáshoz.
Mi lett a spánielekkel?
A döntés értelmében a társasház lakóinak tiszteletben kell tartaniuk a házirendet, különösen akkor, ha az nem ütközik jogszabályba és a közösségi együttélést szolgálja.
Ez a kutyatartás társasházban dilemmára is vonatkozik. Bár a felperes szerette volna, ha mind a nyolc spániel maradhatna, a Kúria döntése értelmében az állatok számát csökkentenie kellett.
Konklúzió: be kell tartani a társasházi állattartás szabályait, ha azok ésszerűek
Ez az ügy jól rávilágít arra, hogy a társasházak szabályai nem korlátozhatják indokolatlanul a tulajdonosok jogait, de bizonyos esetekben a közösség érdekében ésszerű szabályokat hozhatnak.
A társasházi állattartás szabályai nem lehetnek önkényesek, de a közgyűlés döntéseit figyelembe kell venni. Ha egy tulajdonos „túlzásba viszi” a kutyatartást, az a többi lakóra is hatással lehet – és ezt a bíróság is elismerte.