Szabhat ki a társasház pénzbírságot egy lakóra?
A közgyűlés ezúttal túl messzire merészkedett.
50 000 Ft-os büntetés a szervezeti és működési szabályzatban
Egy társasház közgyűlése úgy döntött, hogy a társasház közös rendjét megszegő lakókat saját szabályaik szerint pénzügyi szankciókkal sújthatják. Az SzMSz (Szervezeti és Működési Szabályzat) előírta, hogy aki nem lomtalanítási időszakban helyez ki lomokat, annak 50.000 Ft „kárminimumot” kell fizetnie. Egy lakó ezt nem hagyta annyiban, és bíróságra vitte az ügyet, mondván, hogy egy társasház nem szabhat ki pénzügyi büntetéseket.
Az ügy háttere: a társasház jogai meddig terjednek?
A felperes keresetében azt kérte, hogy a bíróság nyilvánítsa érvénytelennek az SzMSz ilyen típusú határozatait. Álláspontja szerint egy társasház nem hozhat olyan szankciókat, amelyekkel közvetlen anyagi büntetést ró ki a lakókra. A vitás kérdés lényege az volt, hogy a társasház rendelkezhet-e olyan jogkörrel, amely pénzügyi szankciókat állapít meg, vagy ezt csak bírósági úton érvényesítheti.
A bírósági döntések
Elsőfokú bíróság: ilyet nem tartalmazhat a szervezeti és működési szabályzat
A bíróság kimondta, hogy a közgyűlés határozata érvénytelen. A bíróság szerint a törvényből következően a közgyűlésnek nincs hatásköre pénzügyi szankciók, anyagi büntetések meghatározására. Azt is hozzátette, hogy a törvényben meghatározott kamatlábtól való eltérés csak szerződésben lehetséges, ahogy a kötbér kikötése is csak szerződés útján történhet. A bíróság a társasházat a perköltségek megfizetésére is kötelezte.
Másodfokú bíróság: saját szankciórendszer kizárva
A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést. Indoklása szerint az SzMSz célja a társasházi tulajdonostársak közötti viszonyok szabályozása, azonban a szabályok megsértésének szankcionálására a jogszabályok által biztosított állami jogvédelmi eszközöket kell alkalmazni.
A bíróság szerint a szervezeti és működési szabályzatban ismertetett büntetés érvénytelen. Saját szankciórendszert létrehozni, felállítani ugyanis jogszabályba ütközik. Továbbá az SzMSz-ben szereplő kárminimum és pénzbírság csak a rendes bírói úton, államilag garantált jogi eszközökkel érvényesíthető.
A Kúria végső döntése
A Kúria egyetértett az alsóbb fokú bíróságokkal. A társasház, a közös képviselő, de még a közgyűlés sem jogosult bírság, büntetés kivetésére, ezek beszedésére. Egyetlen társasházi szerv sem képes ilyen kötelezettséget előírni a lakók számára. A szankcionálás kizárólag állami jogvédelmi eszközökkel (pl. bírósági út) érvényesíthető.
Az ügy kimenetele
A döntés után a társasháznak nem maradt más lehetősége, mint visszavonni a szervezeti és működési szabályzat ezen részét. A lakók a jövőben kizárólag bíróság előtt érvényesíthetik kárigényeiket, ha valaki megszegi a közös szabályokat.
Konklúzió: egy társasház jogai nem terjednek ki mindenre
Bármit is tartalmaz a szervezeti és működési szabályzat, egy társasház nem lehet „magánítélőszék”, amely pénzügyi szankciókat szab ki a lakóira. A jogalkotás és jogalkalmazás közötti határokat nem lehet elmosni, még akkor sem, ha a lakók többsége egyetért egy adott szabály bevezetésével.
Az ilyen jellegű viták bírósági úton oldhatóak meg, az ilyen szankciókat kizárólag jogszabályok által biztosított állami jogvédelmi eszközökkel lehet kikényszeríteni.