Formailag érvénytelen… de mi van a tartalommal?
Amikor a közgyűlés összehívása nem teljesen szabályos.
Miért került sor a közgyűlési határozat megtámadására?
A Kúria nemrégiben fontos döntést hozott egy olyan ügyben, ahol a társasház közgyűlésén hozott határozatok érvénytelensége került terítékre. Egy felperes két közgyűlési határozatot támadott meg, melyek a saját érdekeit sértették.
Az egyik határozat kötelezte őt statikai vizsgálat költségeinek megfizetésére, a másik pedig megszüntette parkolási jogosultságát a társasház udvarán. A felperes a határozatok érvénytelenítését kérte a bíróságtól.
Az ügy háttere
A felperes keresete a társasházi közgyűlés érvénytelenségére épített, mivel állítása szerint azt nem a megfelelő személy hívta össze.
A bírósági döntések
Elsőfokú bíróság: a közgyűlési határozat megtámadása teljesen jogos
Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a közgyűlés nem volt szabályos, mert a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke nem hívta össze.
Teljes mértékben helyt adott a felperes keresetének és érvénytelenítette a hozott határozatokat.
Másodfokú bíróság: az érvénytelenség oka formai hiba
A másodfokú bíróság megerősítette az elsőfokú ítéletet. Szerintük a közgyűlésen hozott határozatok a formai hibák miatt érvénytelenek, ezért nem volt szükség érdemi vizsgálatra. Ítéletének indoklásában kifejtette: mivel a közgyűlést nem az arra feljogosító személy hívta össze, így a felperes a határozatokat a 60 napos határidő eltelte után is megtámadhatta.
A Kúria döntése a közgyűlési határozat megtámadásának ügyében
A Kúria az ügyet a saját hatáskörében vizsgálta, és meghozta döntését. A Kúria az elsőfokú és a másodfokú bíróság döntését helyben hagyta, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a határozatok érvénytelenségének megállapításához nem elégséges a puszta formai hiba: a bíróságnak a felperes által felhozott jogi érveket és bizonyítékokat is alaposan meg kell vizsgálnia. A Kúria ezért elrendelte, hogy az elsőfokú bíróság folytassa le az érdemi vizsgálatot, és vegye figyelembe a szükséges bizonyítékokat a határozatok valódi érvényessége szempontjából.
Az ügy kimenetele
A közgyűlési határozat megtámadása nem járt egyértelmű sikerrel. A Kúria ítélete után az ügy visszakerült az elsőfokú bíróság elé, hogy alaposabb vizsgálatot végezzenek. A közgyűlés érvénytelenségére vonatkozó kereset elbírálása nem lehet megfelelő, amíg a bíróság nem veszi figyelembe a felperes által felhozott érveket és bizonyítékokat.
Konklúzió: a formai hiba ténye önmagában még nem feltétlenül elég
Ez az ügy világosan megmutatta, hogy a közgyűlési határozatok érvénytelensége iránti kereset elbírálása során a bíróságnak figyelembe kell venni minden jogi érvet és a szükséges bizonyítékokat.
A puszta formai hibák – mint például a közgyűlés összehívásának szabálytalansága – önállóan nem indokolhatják a határozatok érvénytelenítését, ha a bíróság nem folytat le megfelelő bizonyítási eljárást. A bíróságnak az érdemi kérdésekre is választ kell adnia, hogy végső soron meghozhassa a megfelelő döntést.