Közös tető, külön kassza…
A tetőt kifizette, de 8 milliós közös költség-tartozást halmozott fel.
Jogos volt a társasházi közös tulajdon felújítása?
Egy társasház és egy templom közös tetőszerkezete miatt kialakult vita egészen a Kúriáig jutott. Az alperes tulajdonában álló templomépületrész a felperes társasházzal közös tetővel rendelkezett. Az alperes vállalta a társasházi közös tulajdon felújításával kapcsolatos szakvélemények elkészíttetését, sőt a munkálatok elvégzését is saját költségén.
Azonban a költségek fedezésére a közös költségbe történő beszámítást javasolta, amit a közös képviselő költségvetési problémákra hivatkozva nem fogadott el. Ennek ellenére az alperes saját pénzéből végeztette el a tető javítását, miközben 8 millió forintos közös költség-tartozást halmozott fel, mert nem fizette be a közös költséget. A felperes pert indított, és követelte az alperestől a tartozás megfizetését.
Az ügy háttere
A vita abból fakadt, hogy a társasház és az alperes templomépülete egy közös tetőszerkezetet osztott meg, amelynek állapota leromlott, és sürgős felújításra szorult. A társasház közgyűlése azonban nem hozott határozatot a felújítás finanszírozásáról, ezért az alperes úgy döntött, hogy saját költségén végezteti el a munkát. Ezzel párhuzamosan viszont nem fizette be a közös költséget, mivel azt a felújítási kiadásokba történő beszámítással kívánta rendezni. A társasház ezt nem fogadta el, és pert indított az elmaradt közös költség megfizetéséért.
Bírósági döntések a társasházi közös tulajdon felújításának ügyében
Az elsőfokú bíróság döntése: a társasház tető közös tulajdon
A bíróság kötelezte az alperest a közös költség-tartozás megfizetésére. Ugyanakkor kimondta, hogy az alperes által megrendelt szakvélemények és a munkálatok a társasházi közös tulajdon állagmegóvását szolgálták, ezért azok költségét a felperesnek kell viselnie.
A bíróság megállapította, hogy az alperes megfelelően tájékoztatta a többi tulajdonostársat. A felújítás elmaradása beázásokat okozott volna, így a bíróság kötelezte a felperest a helyreállítási költségek megtérítésére, míg az alperest a közös költség-tartozás rendezésére.
A másodfokú bíróság döntése: az alperesnek máshogy kell fizetnie
A másodfokú bíróság módosította az elsőfokú ítéletet, és megemelte az alperes fizetési kötelezettségét. A szakértői díjakat perköltségként számolta el, és ennek megfelelően módosította az alperes perköltségi kötelezettségét.
A bíróság kimondta, hogy a közgyűlésnek kell döntenie a társasházi közös tulajdon felújításról, de mivel a törvény nem rendelkezik arról, hogy mi történik, ha egy tulajdonostárs a közgyűlés döntése nélkül végeztet el egy állagmegóvási munkálatot, ezért az alperes a felújítási költségeket beszámíthatta a felperes követelésébe. A másodfokú ítélet helybenhagyta, hogy a felperes köteles megtéríteni az alperesi ingatlanban keletkezett károkat.
A Kúria véleménye: a bíróság helyesen döntött
A Kúria kimondta, hogy a társasház működésére vonatkozó szabályok nem tiltják, hogy a társasházi közös tulajdon védelmében egy tulajdonostárs előlegezze meg a szükséges felújításokat. Ennek következtében a munkálatok költségeit később visszakaphatja. A Kúria úgy találta, hogy az alsóbb fokú bíróságok helyesen alkalmazták a vonatkozó jogszabályokat, ezért a jogerős ítéletet helybenhagyta.
Konklúzió: a társasházi közös tulajdon felújítása megelőlegezhető
A társasházi tulajdonostársak jogosultak megelőlegezni a közös tulajdon állagmegóvásához szükséges munkálatok költségeit, amelyeket később a társasházi közösségtől megtéríthetnek. Ez az eset is rávilágít arra, hogy a társasházakban a közös döntéshozatal és a jogszabályok ismerete kulcsfontosságú a viták elkerülése érdekében.