A temetkezési törvények figyelmen kívül hagyása…
Mi történt?
Újabb érdekes ügyben döntött a bíróság: egy társasház alagsorában végzett tevékenység kapcsán alakult ki jogvita, amely végül a Kúriáig jutott. Az ítélet fontos kérdéseket tisztázott az urnaelhelyezés szabályai kapcsán.
Az ügyben egy vallási egyesület bejelentette, hogy saját tulajdonú ingatlanában – egy társasház alagsorában – kegyeleti emlékhelyet kíván kialakítani. Az elképzelés szerint itt egyházi és polgári búcsúztatásokat tartottak volna, és a búcsúztatott személyek neveit emléktáblákon helyezték volna el. Az illetékes hatóság először tudomásul vette a tevékenységet, mivel a tervek szerint sem temetésre, sem hamvak tárolására nem került volna sor.
Két évvel később azonban bejelentés érkezett arról, hogy a társasház alagsorában urnákat tárolnak. Az ügyben eljáró hatóság helyszíni szemlét tartott, és megállapította, hogy a helyiségben urnaelhelyezés vagyis temetkezési szolgáltatás folyik, amely engedélyköteles tevékenység.
Az urnaelhelyezés szabályai szigorúak
Az egyesület védekezése szerint az alagsorban létrehozott emlékhely nem minősült temetkezési szolgáltatásnak, és az urnák elhelyezése nem követelt külön engedélyt. A hatóság azonban másképp látta. A temetkezési törvények értelmében az urnaelhelyezés temetkezési szolgáltatásnak minősül, amelyhez szigorú engedélyek szükségesek.
További probléma volt, hogy a társasház alagsori helyisége nem felelt meg a temetkezési emlékhelyekre vonatkozó jogszabályi követelményeknek. A helyiség eredetileg üzletként szerepelt az ingatlan-nyilvántartásban, és a helyi építési szabályok sem tették lehetővé ilyen célú használatát.
Döntés született: Az urnák nem maradhatnak a társasház alagsorában!
A hatóság eljárást indított, és elrendelte, hogy az egyesület szüntesse meg a temetkezési szolgáltatásként működő urnatárolót, és számolja fel az alagsori emlékhelyet. Az egyesület nem rendelkezett a temetkezési tevékenység végzéséhez szükséges engedéllyel.
A bírósági ítéletek
Az egyesület a határozat ellen bírósághoz fordult. A törvényszék azonban elutasította a keresetét, mivel:
- Az alagsori helyiség nem minősül temetkezési emlékhelynek, hiszen nem felel meg a törvényben felsorolt feltételeknek (nem templom, altemplom, templomkert stb.).
- Az ingatlan-nyilvántartás szerint a helyiség üzlethelyiségként van bejegyezve, és a társasház rendeltetése lakóépület, ahol ilyen szolgáltatás nem végezhető.
- Az egyesület a tevékenységhez szükséges engedélyekkel nem rendelkezett.
A bíróság szerint a hatóság eljárása törvényes volt.
Az ítélet kimondta, hogy a társasház alagsora nem tekinthető temetkezési emlékhelynek, mivel az nem felel meg a törvényi követelményeknek. A Kúria szerint az engedély nélküli tevékenység nem sérti az egyesület lelkiismereti és vallásszabadsághoz fűződő jogát, mivel a szabályozás a közérdeket szolgálja.
Miért fontos ez az eset?
Ez az ügy rávilágít arra, hogy temetkezési szolgáltatások végzése szigorúan szabályozott terület, még vallási célból is. A temetkezési törvények figyelmen kívül hagyása semmilyen esetben sem megengedett!
Egy társasház lakóingatlan, amelyben csak a törvényi előírásoknak megfelelő tevékenység végezhető. Az engedély nélküli használat komoly jogi következményekkel járhat.
Konklúzió
A temetkezési szolgáltatások nyújtása, az emlékhelyek létrehozása vagy az ehhez hasonló tevékenységek alapos tervezést igényelnek. Minden vonatkozó jogszabályt be kell tartani, továbbá az illetékes hatóságok engedélyeinek beszerzésére is szükség van. Ez nemcsak jogi, de a közösségi együttélés szempontjából is alapvető fontosságú.